Buktatók a próbaidő alatt!

Manapság minden új állás próbaidővel kezdődik, csak az igazán szerencsések (vagy megfelelő kapcsolattal rendelkezők) mentesülnek ettől. Időtartama változó, általában három hónap, és talán ilyenkor próbálja mindenki a leginkább maximumot nyújtani, hiszen ha nem válunk be, könnyen a vállalat kapuin kívül találhatjuk magunkat. Tippek a próbaidő hatékony átvészeléséhez.

 

Mint az közismert, a próbaidőt arra találták ki, hogy időtartama alatt mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató meggyőződjön arról, valóban jól választott a szerződés megkötésekor. A próbahónapok alatt nem árt észnél lenni, mert a munkáltató ilyenkor indoklás nélkül is megszüntetheti szerződésünket, ezt pedig nem is olyan nehéz elérni, pláne a mostani, meglehetősen kétséges gazdasági helyzetben. Kellő körültekintéssel azonban megelőzhetjük a nem kívánt eseményeket.

 

Érdemes már az elején jól szerződni

 

Nagyon sok függhet attól, milyen munkaszerződést írunk alá új álláshelyünkön, sajnos a mostani piaci viszonyok között – jóval többen keresnek munkát, mint ahányan kínálnak – a munkaadók egy része úgy érzi, hogy szinte bármit megengedhet magának. Érdemes azonban felbecsülni saját piaci értékünket, és a számunkra előnytelen feltételeket megpróbálni finomítani, vagy amennyiben erre nincs lehetőség, esetleg egy másik állást keresni.

 

Igen divatos mostanában, hogy bizonyos cégeknél a próbaidőre alacsonyabb fizetést ígérnek, majd a „beválás” után nyújtják azt az összeget, melyben a béralku során megállapodtunk. Nem biztos, hogy minden esetben érdemes ebbe a konstrukcióba belemenni, mivel feltehetőleg az első három hónapban végzett munkák sem lesz alacsonyabb értékű, mint a következő hónapoké, éveké, még akkor sem, ha az első napok-hetek nyilván a betanulásról és az új cég megszokásáról szólnak. Néhány százaléknyi különbség még elfogadható lehet, azonban ha az első három hónapra 40-50%-kal alacsonyabb bért kínálnak, nagyon alaposan érdemes elgondolkodni azon, valóban ott szeretnénk-e dolgozni.

 

Szabadság, betegállomány - nincs

 

Külön sajátossága a próbaidőnek, hogy nem igazán lehet alatta sem szabadságra, sem pedig betegállományba menni. Ennek egyrészt lehet magyarázata, hogy semelyik munkáltató nem szeretné, ha valaki két nap munka után hosszú hónapokra betegállományba vonulna, ám sajnos szervezetünk nem ilyen üzemmódban működik, így előfordulhat, hogy mégiscsak el kell menni legalább néhány napra meggyógyulni. Sok helyen ezt viszonylag rugalmasan kezelik, ha azonban azt látjuk, hogy legszívesebben egy kanál vízben azonnal megfojtanának bennünket, ismét csak érdemes nagyon záros határidőn belül igénybe venni az álláskereső portálok szolgáltatásait.

 

Hasonló a helyzet a szabadsággal. Rugalmasabb helyeken 1-2 nap nem jelenthet problémát, sőt ha a szerződéskötéskor jelezzük, hogy előre befizetett utazásunk van, általában tudomásul veszik. Ha nem, akkor megint csak nem biztos, hogy a legjobb helyen vagyunk. Ha nem is akarunk feltétlenül szabadságra menni, érdemes erre finoman rákérdezni, a válasz sokat elárulhat a cég hozzáállásáról az alkalmazottak irányába.

 

Mindig kérjünk visszajelzést

 

Az első hetekben érdemes gyakrabban visszajelzést kérni a vezetőtől azzal kapcsolatban, elégedettek-e teljesítményünkkel – kellemetlen, ha a 3. hónap utolsó péntek délutánján derül ki, hogy mégsem, nekünk pedig nincs éppen B terv a tarsolyunkban. Gyakorlott alkalmazottak egyébként hamar meg tudják sejteni, hogy kifelé áll-e a rúdjuk, vagy sem, de ha nem vagyunk ilyen képességekkel felvértezve, nagyon sokat segíthet a folyosói pletyka – érdemes már az elején néhány szimpatikus kollégával összebarátkozni, akik adott esetben időben szólhatnak, ha égni kezd a ház.

 

Ezzel párhuzamosan próbáljunk legalább a próbaidő alatt nem összetűzésbe kerülni senkivel – sosem tudhatjuk, hogy a hazai „uram-bátyám-szeretőm” rendszer alapján ki milyen kapcsolatban van a vállalatvezetéssel. Ezt elkerülve és szorgalmas munkát mutatva nagy valószínűséggel túléljük az ominózus három hónapot, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a cég nem kevés pénzt költött kiválasztásunkra.

 

Ha azonban úgy érezzük, hogy inkább csak negatív visszacsatolások jönnek, nem találjuk a helyünket a kollégák között, nem igazán olyan munkát végeztetnek velünk, mint amire jelentkeztünk, kezdjünk el keresgélni, mert nem lesz jó vége. Amikor még nem durvult el nagyon a helyzet, érdemes egy beszélgetés keretében tisztázni felettesünkkel a problémákat, lehet, hogy sikerül közös megoldást találni. Ha nem – nincs más hátra, újabb cégnél kell megkezdeni a bűvös három hónap átvészelését.