Hogyan kell motivációs levelet írni?

Sokaknak jelent gondot az álláshirdetésekben kért motivációs levél megírása, mely az esetek többségében semmi újat nem nyújt az önéletrajzon kívül, az esetek döntÅ‘ többségében tele van közhelyekkel, és ráadásul sok HR-es még csak el sem olvassa. Kell-e egyáltalán motivációs levelet írni, és ha igen, hogyan?

 

„Célom egy dinamikusan fejlÅ‘dÅ‘ vállalatnál kiteljesíteni szakmai képességeimet és karrieremet” – ugye mindenkinek ismerÅ‘s? Gyakorló HR-esek naponta százával is olvashatnak ilyen, illetve ehhez hasonló mondatokat, hiszen a sokszor kötelezÅ‘ kellékként elvárt motivációs levél a legtöbbször közhelyekkel van tele, új információt a pályázóról és annak személyiségérÅ‘l nemigen tartalmaz, leginkább a joker-mondatokon felül, az önéletrajz fÅ‘bb elemeit foglalja össze folyószövegben.

 

Van, aki el sem olvassa

 

„Kérjük a motivációs levelet, de általában megy a kukába, maximum akkor nézzük meg – ezt sem mindig – ha már csak egy vagy két jelölt maradt a pozícióra, de általában sok újdonság nem szokott kiderülni. A motivációs levél maximum arra jó, hogy kiessen az a versenybÅ‘l, aki még egy ilyet sem tud összehozni, vagy Å‘rültségeket ír bele” – avat be saját módszereibe egy, a neve elhallgatását kérÅ‘ HR vezetÅ‘. Tapasztalatok szerint az interjúkon is ritkán szokott elÅ‘kerülni ez a fajta írásmunka, hiszen a leendÅ‘ vezetÅ‘ket sokkal inkább érdekli a jelölt szakmai tapasztalata és addigi eredményei, ami a CV-bÅ‘l tökéletesen kiolvasható.

 

Több, általunk megkérdezett, interjúztatással gyakran foglalkozó vezetÅ‘ is osztotta azt az álláspontot, miszerint „egyszerűen nincs értelme végigolvasni a leveleket, majdnem mindegyikben ugyanaz van”. Mások szerint motivációs levélnek bÅ‘ségesen elegendÅ‘ a jelentkezéskor küldött e-mailbe beleírt 4-5 sor, felesleges azzal tölteni az idÅ‘t, hogy legalább egy háromnegyed A4-es oldalt megtöltsön valaki. Inkább akkor szokott érdekes lenni a motivációs levél, ha egy-egy pozícióra viszonylag kevés jelentkezÅ‘t várnak, zártabb a szakma, vagy valaki olyan jelentkezik egy állásra, aki például a szakmában stabil szereplÅ‘nek tűnik egy másik vállalatnál.

 

Színház az egész világ

 

„A motivációs levél valami olyasmi, mint amikor azt a kérdést teszik fel az állásinterjún, hogy na de miért pont hozzánk szeretne jönni dolgozni?” – folytatja forrásunk. „Erre az esetek többségében az új kihívás, a karriercélok vagy éppen a szakmai kihívás a válasz, pedig mindenki tudja, hogy legtöbbször a fizetés, az elÅ‘zÅ‘ munkahelyen ellehetetlenült helyzet, rossz kollégák, stresszes munkahelyi hangulat, vagy éppen az elviselhetetlen fÅ‘nök az ok”. Ezek azonban éppen, hogy tabunak számítanak az interjúkon, ritkán kelt szimpatikus benyomást az a pályázó, aki rosszat mond elÅ‘zÅ‘ pozíciójáról, ezért a legtöbben igencsak árnyalva próbálják mindezeket elÅ‘adni.

 

Különösen mókás motivációs levelet kérni a „nem keresett” jellegű pozícióknál, ahova sokan jelentkeznek ugyan, de leginkább kényszerbÅ‘l, mint például bizonyos típusú teljesen jutalékalapú munkáknál. Ide szinte egyértelműen mindenki pénzt keresni szeretne menni, noha láttak már állítólag „életcélom, hogy elmerüljek a telefonos értékesítÅ‘i munkában” jellegű motivációs levelet a kiválasztást végzÅ‘ munkatársak.

 

Ha mégis meg kell írni…

 

Komolyabb cégeknél, pozícióknál azonban mégiscsak alapelvárás a motivációs levél, ilyenkor nincs mese, nem elég az e-mailben a jelentkezéshez fűzött pár sor, amire rá lehet fogni, hogy ez a kért anyag. Amennyiben meg kell írni ezt a fajta kísérÅ‘anyagot, próbáljuk meg a következÅ‘k figyelembevételével: - kerüljük el a neten mindenhol megtalálható sablonokat, úgymint „célom,hogy egy dinamikusan fejlÅ‘dÅ‘/prosperáló/növekvÅ‘/működÅ‘ vállalatnál teljesítsem ki/fejlesszem/kamatoztassam/járuljak hozzá tehetségemet/munkámat/karrieremet/szakmai kompetenciáimat” – a nem kívánt rész törlendÅ‘; ne írjuk le összefüggÅ‘ szövegben még egyszer az önéletrajzot, ez semmi újat és eredetit nem fog hozzátenni a pályázathoz, arra viszont kétségtelenül jó, hogy gyorsan megteljen az A4-es oldal.

 

Ha a CV-bÅ‘l idézünk, maximum a kulcselemeket vegyük át, leginkább a korábbi tapasztalatokat bemutatva;

 

- ha a váltás oka nem a pénz vagy az elÅ‘zÅ‘ munkahelyrÅ‘l szükséges távozás, Å‘szintén megírhatjuk, de ne essünk túlzásokba (jó lehet például: régóta érdekel a terület, a pozíció és a vállalat felkeltette érdeklÅ‘désemet, úgy gondolom, új módszerekkel tudnám segíteni ebben a vállalatot – rossz ötlet: gyermekkorom óta életcélom az X Zrt. munkatársa lenni);

 

- tegyünk bele valamilyen eredetiséget, olyan plusz információt, melyet esetleg a CV-nkben nem szerepeltetünk részletesen, egy-egy érdekesebbnek tűnÅ‘ kérdést (pl. külföldi munka, izgalmasabb projekt) itt bÅ‘vebben kibonthatunk;

 

- nem szükséges azonban sem a családi helyzetrÅ‘l, sem pedig egyéb, a jelentkezés szempontjából az esélyeinket rontó körülményeket szerepeltetni, például a nehéz gyerekkorról, vagy a sok évvel késÅ‘bb megszerzett diplomáról.

 

Mindig alaposan olvassuk át a hirdetést, ha nem kérik a levelet, nem is szükséges elküldeni, az önéletrajz mindennél beszédesebb.