Óvatosan szabad csak politizálni a cégnél!

Mivel ma már a politikával kapcsolatos viták sokszor hosszabb sértÅ‘désekhez, szélsÅ‘séges esetben tettlegességhez is vezetnek, nagyon meg kell gondolni, hogyan kezeljük azokat a helyzeteket, amikor kollégáink közül valaki nyíltan politikáról kezd el beszélgetni vagy vitatkozni, mivel a vita elfajulásától függÅ‘en akár késÅ‘bb is kellemetlen következményekkel számolhatunk.

„Bármilyen, akár a legvadabb téma is merül fel, érdemes semleges kívülállónak mutatkozni, és lehetÅ‘ség szerint elkerülni a direkt vitát. Ez különösen azért is nagyon hasznos, mert a legtöbb ember, aki politikáról beszél, fél, negyed, hatod információk, illetve a sajtó alapján alakítja ki a véleményét, anélkül, hogy a valós történésekre rálátása lenne. Nehezen hiszem például, hogy mindenki tudja, hogy néz ki egy költségvetés, vagy éppen hogy működik a devizapiac – viszont annál többen beszélnek róla” – osztotta meg az Állásmustrával véleményét egy több nagyvállalatot is megjárt középvezetÅ‘.

Fel kell mérni, érdemes-e belemenni

Ilyen jellegű beszélgetésbe csak akkor érdemes belemenni saját véleményünkkel, ha tudjuk, hogy beszélgetÅ‘partnerünk nem ragadtatja el magát. Sokakkal teljesen értelmesen, normális hangnemben lehet errÅ‘l a témáról eszmét cserélni, de nem mindenkivel. „MegdöbbentÅ‘ volt reggelenként azzal szembesülni, hogy a büfében egyetemet végzett kollégáim a lehetÅ‘ legnagyobb gazdasági képtelenségekkel tüzelték egymást. Egy idÅ‘ után inkább máskor mentem fel, hogy ne kelljen végighallgatni” – emlékszik vissza egy másik, az Állásmustra által megkérdezett manager.

Nagyon elvakult, láthatóan a másik – és a valóság – érveit figyelmen kívül hagyó kollégával nem érdemes vitába bonyolódni, ha mégis ilyen helyzetbe kerülünk, inkább egy viccel üssük el a témát, vagy tereljük el a szót, ahelyett, hogy egy parttalan veszekedésbe lavíroznánk magunkat. EttÅ‘l függetlenül még lehet, hogy kiválóan együtt lehet vele dolgozni, és bármi másról is beszélgetni.

Óvatosan az e-mailezéssel, fórumozással

Több helyen nem nagyon tűrik, ha a munkahelyre politika vegyül, így bármennyire szívesen leveleznénk vagy beszélgetnénk a témáról, érdemes visszafogni magunkat, mert adott esetben kellemetlen következményei is lehetnek. Nagyon gondoljuk meg, hogy például a céges e-mail címrÅ‘l milyen levelezÅ‘listákra vagy fórumokra iratkozunk fel. Volt olyan vállalat, ahol többekkel is el kellett beszélgetni annak érdekében, hogy ne a céges e-mail címekkel vegyenek részt az ilyen jellegű üzenetváltásokban.

Szintén nagyon kellemetlen, ha valaki aktív a politikai fórumokon, és ez kiderül. Bár a fórumok névtelenek, vállalati IT oldalról nem különösebben nagy ügy kideríteni, ki írogat a cégbÅ‘l ilyen oldalakra, ezért ha mindenképpen szükségesnek érezzük az ezeken való részvételt, inkább otthonról tegyük.

NyerÅ‘ stratégia a kívülmaradás

Általában a legjobb megoldás az, hogy nem veszünk részt az ilyen jellegű beszélgetésekben, vagy semlegesnek mutatkozunk – így annak is kicsi a valószínűsége, hogy valaki komolyabban megharagszik ránk. Az esetleges agitálásokat pedig kedvesen, de határozottan utasítsuk el, hivatkozzunk valamilyen halaszthatatlan teendÅ‘re.

Problémásabb eset, ha egy állásinterjún merül fel a kérdés, bár nem szabadna, hogy felmerüljön. Egyes profibb fejvadászok, különösen akkor, ha egy cég munkatársai nagyon A  vagy nagyon B vagy éppen nagyon C oldalon állnak, diplomatikusan rákérdezhetnek erre is. Persze nem azt kérdezik meg, hogy legutóbb kire szavaztunk, de „mit gondol arról, hogy…” jellegű kérdésekbÅ‘l sok mindenre lehet következtetni. Mindez nem ellenünk, idÅ‘nként értünk van…

Ha eldurvul a vita

SzélsÅ‘séges esetben a politikával kapcsolatos munkahelyi vita eldurvulhat. Ha ennek veszélyét érezzük, inkább szálljunk ki a beszélgetésbÅ‘l, fÅ‘leg ha láthatóan saját, igaznak vélt érveink nem hatnak. Amennyiben mégis megtörtént a baj, ne felejtsük el még aznap, egy kicsit késÅ‘bb béküléssel rendezni a konfliktust – de pont azért, hogy ne kerüljünk ilyen kellemetlen helyzetbe, bele sem érdemes menni az egész témába.