Mennyit ér a munkahelyi barátság?

Napi 8-12 órában összezárva egy helyen – szinte természetes, hogy nagyon sok embernek a munkahelye adja baráti kapcsolatai kisebb-nagyobb részét. Mindez jó hatással lehet a teljesítményre, könnyebb egymás között megbeszélni a problémákat. SzélsÅ‘séges esetben még az estéket és a hétvégéket is együtt tölti a csapat, probléma csak akkor van, ha valaki elmegy a cégtÅ‘l.

KöszönhetÅ‘en annak, hogy a legkisebb cégeket leszámítva egy-egy munkahelyen sokféle ember dolgozik, elÅ‘bb vagy utóbb mindenkinek lesznek a cégen belül haverjai, jobb esetben barátai. IdÅ‘nként annyira összeszokik a kollektíva, hogy szívesen töltik együtt idejüket a hivatalos kereteken kívül is, ám itt már felmerülhetnek apróbb buktatók. Az igazi próbatétele azonban az ilyen típusú kapcsolatoknak az, ha egyik vagy másik barát távozik a vállalattól.

Semmi sem tart örökké

A munkapiacon régóta elkoptatott közhely, hogy a munkahelyi barátságok addig tartanak, amíg mindenki ugyanannál a cégnél dolgozik, utána, mivel már nem biztosított a napi találkozás, a kommunikáció megritkulhat, és nem egy esetben az egész kapcsolat szép lassan megszűnhet. „Junior koromban csak röhögtem azokon az idÅ‘sebb kollégákon, akik errÅ‘l beszéltek, de ahogy mentem elÅ‘re a karrierlétrán – ami persze cégváltásokkal is járt – olykor keserűen kellett ráébrednem, hogy milyen igazuk is volt. Több esetben is elÅ‘fordult, hogy a „búcsúbulim” után néhány héttel már szinte alig tudtunk valamit egymásról, nagyon megritkultak a találkozások” – meséli Balázs, aki egy pénzügyi multicég sikeres középvezetÅ‘je.

Tapasztalatai szerint a céges burok megszűnte is gátolja a kommunikációt: „Éreztem, hogy bizonyos dolgokat már nem mesélnek, nem mesélhetnek el, és ahogy én egyre távolabb kerültem a cégtÅ‘l, úgy fogytak a közös témák is, hiszen az új emberekhez, döntésekhez már nemigen tudtam hozzászólni. Egy idÅ‘ után – idÅ‘hiány miatt is – egyre ritkábban kerestük egymás társaságát, rövidültek, formálisabbak lettek az összejövetelek. Az elmúlt pár évbÅ‘l talán egy olyan barátom lett, akire azóta is bármikor számíthatok a magánéletben is.”

Hasznos érdekszövetségek

Mindezek ellenére sem haszontalan néhány kollégával közelebbi barátságba kerülni, hiszen elÅ‘re sosem lehet tudni. A folyamat persze természetes, ahogy az osztálytársak, évfolyamtársak, gyerekkori barátok közül sem marad meg mindenki, úgy a munkahelyrÅ‘l sem. Amíg azonban közösen dolgozunk, sokat segíthetnek a céges barátok, egy-egy rázósabb helyzetben támogatást nyújthatnak a felsÅ‘vezetÅ‘kkel szemben, különösen, ha olyan területen dolgoznak, ami kapcsolódik a mi feladatkörünkhöz, és a kapcsolat kevésbé ismert.

„Zolival már az elsÅ‘ napokban összehaverkodtunk, Å‘ a kontrollingon dolgozott, én pedig marketing managerként. Nagyon sok büdzsé vitában segített, megvédte az álláspontomat, segített döntéseket átvinni a vezetÅ‘kön, én pedig akkor léptem közbe, amikor leépítés volt náluk, és elértem, hogy megtarthassa a pozícióját. Azóta is nagyon jóban vagyunk, de a magánéletben nem túl gyakran járunk össze.” – mesél egy lehetséges érdek-baráti szövetségrÅ‘l az egyik vezetÅ‘ telekommunikációs cégnél dolgozó Norbert.

A munkahelyi barátok, ha nem is maradnak meg az idÅ‘k végezetéig ugyanazzal az intenzitással, a késÅ‘bbiek során is jó lehet. Ha valaki fÅ‘nöki pozícióba kerül, könnyen lehet, hogy elÅ‘ször a régi jó kollégák, haverok közül próbál majd alkalmas embereket toborozni – vagyis a munkahelyi barátság akár befektetés is lehet.

Akik mindig együtt vannak

„A mi 6 fÅ‘s osztályunk gyakorlatilag nemcsak a munkaidÅ‘t, hanem az esték többségét, illetve a hétvégék és a szabadság nagy részét is együtt tölti” – meséli az Állásmustrának a HR-esként dolgozó Anikó. A miértre a választ abban látja, hogy egyrészt jól kijönnek egymással, másrészt egyiküknek sincs komoly párkapcsolata, vagy olyan baráti köre, ami jelentÅ‘sebben lefoglalná az idejét. „Néha persze már kicsit unalmas, de még mindig jobb, mint ha otthon szomorkodnék egyedül. Tudom persze, hogy semmi sem tart a végtelenségig, és amint valakinek komoly kapcsolata lesz, fel fog lazulni az egész, hacsak be nem hozza Å‘t is a körbe. Addig azonban jól érezzük magunkat” – összegzi a szinte folyamatos együttélést.

Munkahelyi barátság tehát lehet sokféle, elÅ‘fordulhat, hogy egész életre szól, de az is, hogy csak arra a pár évre, amíg egy irodában dolgozunk – csodát nem szabad várni. Elzárkózni mindenesetre nem érdemes, sosem lehet tudni kibÅ‘l mi lesz, és a késÅ‘bbiek során miben tud majd segíteni – ami a mostani vészterhes gazdasági környezetben nem is biztos, hogy rosszul jön.