A rendszerváltás után sokszor tanácsolták a munkaügyi központokban – állás híján- az érdeklődőknek: uram, ha van autója, kezdjen el taxizni. A tanácsot sokszor tett követte, így számos újonc személyfuvarozó kezdte meg munkáját a 90-es évek elején. Ma már talán nem mondanak ilyet, és bár látszólag a taxizás könnyen elkezdhető mesterségnek tűnik, a belépési korlátok mára igencsak magasak lettek.

Sokan sokféle tanácsot adnak, hogy mit kell csinálni állásinterjú után a siker érdekében, azonban kevés szó esik arról, hogy mit nem szabad. Márpedig jó néhány dolgot elkövettek már pályázok, aminek az eredménye később sikertelenség lett. 5 tipp, hogy Ön ne essen bele ilyen hibába!

A sikeres állásinterjúhoz nem feltétlenül csak és kizárólag a cég tárgyalójában nyújtott teljesítmény szükséges, számos olyan apró banánhéjon el lehet csúszni már az interjú előtt, melyekre izgalmában esetleg nem is gondolna a jelentkező. Gondolt arra, hogy akár már az utcasaroktól kezdve figyelhetik?

Az önéletrajz az álláskeresés kulcsa. Legfontosabb funkciója, hogy bemutassa eddigi szakmai tapasztalatainkat, illetve belépőül szolgáljon a személyes beszélgetéshez. Noha a sajtóban és az interneten számos minta érhető el, sokan továbbra is elkövetik azokat a hibákat, ami miatt bemutatkozó anyaguk az iktatóban landol. Hogyan lehet jól megírni?

Tény, hogy állást találni főleg a mostani gazdasági helyzetben nem különösebben egyszerű. Elég kinyitni egyik-másik nívosabb gazdasági hetilapot, hogy kiderüljön, a korábban oldalakat megtöltő állásajánlatok helyett jó esetben 1-2 oldalnyi hirdetés árválkodik. Ugyanígy megcsappant a lehetőségek száma az internetes álláskereső portálokon is, és egyre nagyobb teret kap a személyes ismeretség - már ha van, és ki tudjuk használni. Lássuk a legfontosabb álláskeresési csatornákat!

Nem újszerű az a megállapítás, hogy pályakezdőként nehéz elhelyezkedni nagyon sok fiatalnak. A bolognai rendszer eredményeképp a hároméves alapszakos végzettek gyakorlati tapasztalatok híján, nehezen tudnak belecsöppeni a munka világába. Egy pár alternatíva addig, amíg nem találunk állást.

Noha hazánkban még nem minden esetben jellemző a szigorú üzleti protokoll betartása, nyugaton a legtöbb esetben erős megütközést kelt az üzleti világban minden, az átlagostól, a megszokottól eltérő esemény, melynek eredménye az is lehet, hogy a remélt megállapodás vagy megrendelés kútba esik – sokszor egészen banális hibák, vagy ízléstelenségek miatt.

Bár a válság miatt nincs éppen szezonja, mégis előfordulhat, hogy egyik nap azon kapjuk magunkat, hogy külföldre kell menni egy konferenciára, előadásra, vagy éppen csak egy értekezletre munkáltatónk képviseletében. Nem árt azonban átgondolni, milyen helyzeteket kell elkerülni annak érdekében, hogy itthon utána ne a felmondólevél várjon bennünket.

Ha már túl vagyunk az egyéni feladatokon, a bemutatkozáson és a kezdeti feszültségen, jönnek az AC tipikus feladatai: a csoportmunka, a problémamegoldás és a tesztírás. Ezek lényege, hogy lehetőleg képességeinkkel sikerüljön kitűnni a többiek közül. Hogyan kellene csinálni?

Sokan attól félnek, hogy az ismeretlenbe ugranak a kiválasztási központnál, és itt bizony minden kiderül, még az is, amit a pályázó esetleg nem akarnak. Tény, hogy az AC sokkal többféle dolog mérésére alkalmas, mint egy személyes elbeszélgetés, de kellő hidegvérrel és megfontoltsággal erre az akadályra is fel lehet készülni. De mégis hogyan?